Formációk

Fassang – Szokolay duó

www.kobzart.hu Megosztom a Facebookon

Fassang László orgonaművész és Szokolay Dongó Balázs népzenész közös muzsikálásában a legfontosabb: megérteni a másik zenei látásmódját és megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek által egy új, közös világ jöhet létre.

Ezek a kapcsolódások válnak az együttzenélés kiindulópontjaivá; Szokolay Dongó Balázs dudán, furulyán és szaxofonon megszólaló népzenei ihletésű improvizatív zenéje, a kárpát-medencei folklór ismeretére épülő saját kompozíciói; Fassang László klasszikus szerzők világában szerzett otthonossága és az improvizációra épülő közös zenélésre való nyitottsága meglepő természetességgel teremtik meg azt a rögtönzésen és mély stílusismereten alapuló zenei szövetet, amely korántsem merül ki a különböző zenei stílusok kényszerű dominójátékában.

A hangszerpárosítás csak első hallásra tűnhet szokatlannak. A múltban a népzene és a műzene határai nem voltak olyan határozottak és nem is váltak el olyan élesen, mint korunkban. Fassang és Dongó a közös pontokat keresve bátran engedik egymáshoz közel ezeket a gyakran különbözőnek tartott zenei világokat. Hangszereik – a megszólalás módja szerint – azonos hangszercsaládba tartoznak; rezgő légoszlopok keltette hangok kelnek versenyre, felfrissítve, intenzívebbé és kifejezőbbé téve a megszokott hangképeket.

A találkozás egyik fontos színtere a táncritmus. A klasszikus zeneirodalom bővelkedik népi táncritmusok ihlette szerzeményekben. A 18. századi zeneéletben már kiforrott formában jelennek meg ezek a népzenei használatból átemelt tánfűzérek, azonban a kottakép csak hiányosan adja vissza a tánc eredeti lüktetését. Amikor Bach egyik gigue ritmusban írt műve – Fassang előadásában – Dongó moldvai táncaival „felesel”, akkor a zeneirodalom „néma” kottafejei a népzenész tánckíséretben érlelődött ritmustudatával találkozva új életre kelnek.

Másik ilyen fontos színtér a zenei ornamentika és hangszínek világa. Fassang orgonára ülteti Dongó díszítéseit, gesztusait. Ez a gesztusrendszer a népzenei gyakorlat szerves részét képezi és túllép a kottakép alapján reprodukálható hangok keretein; szokatlan önállóságot adva ezzel az interpretációnak. Az orgona művészi eszköztárának fontos eleme a regiszterek csodálatos kombinálhatósága. Fassang játszi könnyedséggel merít meg minket a hangszínek végtelennek tűnő variációiban; Dongó népi hangszereivel követi le ezt a gyönyörű „csapongást”.

Mindez önfeledt improvizálásban teljesedik ki, ahol a két zenész állandó kölcsönös inspirációt jelent egymásnak: új hangzások kelnek életre a népi hangszereken és az orgonát is új oldalairól ismerhetjük meg.


Szokolay Dongó Balázs népzenét, valamint népzenei ihletésű improviztív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplője a magyar zenei életnek. Fontos megemlíteni azt a műhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001-ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005-ben Artisjus-díjat kapott. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.


A világ legrangosabb orgonaversenyeinek győzteseként és díjazottjaként Fassang László pályája 2002 óta töretlenül ível felfelé. Diplomáit a budapesti Zeneakadémián és a párizsi Conservatoire-on szerezte. Tanulmányait megszakítva 2000-ben egy évet töltött Japánban, ahol a Sapporói Koncertterem rezidens orgonistája volt.
2002-ben a kanadai Calgary-versenyen elnyerte az improvizáció aranymedálját, 2004-ben pedig neki ítélték oda a világ legjelentősebb orgonaversenyének tartott Chartres-i verseny interpretációs nagydíját és közönségdíját. Szólólemezei jelentek meg Japánban és Franciaországban. Világszerte koncertezik, emellett a spanyolországi San Sebastian Zeneművészeti Főiskoláján improvizációt tanított. Szakértőként részt vett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának építésében. 2006 óta a Művészetek Palotája orgonakoncertjeinek művészeti vezetője. Ugyancsak 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal és Prima Díjjal tüntették ki. 2008 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona tanára lett.

Csatolt link

Csatolt galéria

  • Fassang László és Szokolay Dongó Balázs <em>(fotó: Szabó Péter)</em>
  • Fassang László és Szokolay Dongó Balázs <em>(fotó: Szabó Péter)</em>
  • Fassang László és Szokolay Dongó Balázs <em>(fotó: Szabó Péter)</em>
  • Fassang László és Szokolay Dongó Balázs <em>(fotó: Szabó Péter)</em>
  • Fassang László és Szokolay Dongó Balázs <em>(fotó: Szabó Péter)</em>
AionHill