Hírek
Szerelemajtók
„Zeng a lélek, zeng a szó, zeng a szerelemajtó”
Megosztom a Facebookon
Az Etnofon Kiadó gondozásában megjelent a „Szerelemajtók” című, Bartók Béla tiszteletére, születésének 125. évfordulóján bemutatott koncert anyaga lemezen.
A Budapesti Tavaszi Fesztivál kért fel rá, hogy A kékszakállú herceg vára ünnepi előadása elé alkossak egy olyan zeneművet, melyben Bartók legfőbb forrását, a magyar népdal- és balladakincs, valamint a hangszeres népzene legszebb rétegét szólaltatom meg társaimmal. Sajátosan persze, ahogyan mi használjuk, éljük meg, alkotjuk újra zenei hagyományunkat. Így készült el a Szerelemajtók, mely az opera balladai világát is idézve hét tételben mesél el egy másik történetet. Az előadásban arra törekedtünk, hogy mint régen, amikor vers és dallam, mozdulat és viselet szétválaszthatatlanok voltak, a szürreális és szimbolikus képalkotást szolgálja a látvány is. Ezért a drámai tömörségű népi szövegek és a zene együttes mondanivalóját a tánc és gyönyörű viseletek teszik teljesebbé. Bár a Juditéhoz hasonló sorsú, poétikus nevű, mitikus asszonyokról is énekelünk, a szerelemajtók mégsem a tragédia felé vezetnek, hanem az esély irányába. Ezek az átjárók nem szétválasztanak, nem rejtegetnek, nincsenek kulcsra zárva, hanem összekötik az érzelmek és indulatok különböző szintjeit és folyosóit. Zengve terelgetik lelkünket a bánatból a fény, a gyötrelemből a gyógyulás felé.
Kiss Ferenc
Tételek: Tavaszkapu, Balladavölgy, Fellegajtó, Varázsmezõ, Citruserdõ, Selyemrét, Álomvíz
Zeneszerző: Kiss Ferenc
Koreográfus: Foltin Jolán
Színpadkép: Zeke Edit
Hangmérnök: Mazura János
Producer: Gál Ágnes
Előadják:
Palya Bea, Szalóki Ági, Szvorák Kati – ének
Etnofon Zenei Társulás: Kiss Ferenc – brácsa, ének; Lázár Zsigmond – hegedű; Huszár Mihály – nagybőgő; Korom Attila – gitár; Küttel Dávid – szintetizátor, harmonika; Babos Károly – ütőhangszerek
Hegedős Együttes: Ökrös Csaba – hegedű; D. Tóth Sándor – brácsa; Kürtösi Zsolt –nagybőgő
Balogh Kálmán – cimbalom
Bolya Mátyás – koboz, citera
Dresch „Dudás” Mihály – szoprán szaxofon, furulya
Havasréti Pál – tekerőlant, ütőhangszerek
Szokolay „Dongó” Balázs – fúvós hangszerek
valamint a Honvéd Táncszínház művészei
Kiss Ferenc: Szerelemajtók – Bartók Béla tiszteletére
A Szerelemajtók című cédé tisztelgés a nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla előtt születésének 125. évfordulóján. A felvétel azért születhetett meg, mert Kiss Ferencet a Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezői felkérték, hogy A kékszakállú herceg várának tervezett bemutatója elé készítsen egy olyan művet, amely a magyar népdalokat állítja középpontba. A zeneszerzőről elnevezett hangversenyteremben megtartott koncerten nem lehettem jelen, szerencsére a lemez kárpótol.
Köztudomású, hogy Bartók Béla műveiben sokszor idézte a magyar népdalok világát, nem csak a népdalfeldolgozásaiban (A kékszakállú herceg várában is az egyik szereplő tónusa, dallamainak hangsora a népzenéből ered).
Természetesen a Bartók-mű és a Kiss Ferenc által megálmodott darab között – az ismertetőben is szerepel – bevallottan van hasonlóság: a Szerelemajtók hét tételben mesél el egy történetet, A kékszakállú herceg várában hét ajtó szerepel, mindkettőben a női lélek rejtelmei állnak a középpontban. Míg a Kékszakállúban az asszonyok, köztük Judit sorsa megpecsételődött, a cédé szerzője az esély lehetőségét tartja erősebbnek.
A hét tétel mindegyike a népi élethez kapcsolódik: mindegyik cím jelkép. A Tavaszkapu kezdése és a sokáig tartott orgonapont az élet kezdetének szimbóluma. Hasonló megoldás szerepel Wagnernél, a Ring első darabjában, A Rajna kincse elején, és még folytathatnánk a sort. A második tétel a Balladavölgy, mely három asszony, lány sorsát vetíti elénk: a Rákóci kocsmábo kezdetű dalban Bodor Katalina szomorú történetét töröksíp szakítja meg, Seprődi Borbála és Mónár Anna drámája is kibontakozik előttünk. A darab végén a nyitó ballada utolsó két versszakát csak a szólóénekestől halljuk, mely drámai töltést ad.
A Varázsmező szövegmondásos kezdete a varázsolást, ráolvasást, később igézést jelképezi.
A suttogás végigvonul a tételen, a Magos a rutafa kezdetű népdal alatt is hallható. A dünnyögő furulya hangszíne és a darab lezárása előtti akceleráció kiválóan illeszkedik a zenei elképzeléshez. A Selyemrét táncdallamokat vonultat fel, a lemez címe is itt szerepel, míg a Citruserdő és a Fellegajtó (a cím ismerős lehet Lovász Irén nagyszerű előadói estjéről) hangulatával visz egy másféle világba. A záró Álomvíz tétel első dalának nyugalomábrázolása, egyszerű zenei eszközökkel való megjelenítése nagyon szép.
A feldolgozások sohasem unalmasak, a hangszerelés változatossága, a hangulatok kellően megoldott kifejezése, a népzenei feldolgozások közt hosszúnak számító (hiszen egy-egy dal – a balladák és siratók kivételével – csak néhány versszakos) tételek, melyek több dalt tartalmaznak, könnyen egysíkúvá válhattak volna. Ismert és kevéssé ismert dallamokat, szövegeket fedezhetünk fel, például a Tavaszi szél vizet áraszt szövegét a Tavaszkapu tételben, a Magos a rutafa kezdetű dalt a Varázsmezőben.
Jó lett volna, ha a gyönyörű népballadák összes versszakát olvashatnánk, hiszen a szövegek is éppoly fontosak, mint a feldolgozott dallam. Olyan gyönyörű képek vannak ezekben a balladákban, hogy mindig megborzongok, ha olvasom őket. A kísérőfüzetben is megtalálható, Rákóci kocsmábo kezdetű balladából idézett néhány sor az egyik legcsodálatosabb: a fekete sereg napkeletről jön, az élet felől, és napnyugotra megy, a halál felé. Ezt tudja is Bodor Katalina anyja, aki kényszerből adja lányát a rossz hírű, nappal alvó, éjjel gyilkolózó Rákóci kis úrfihoz. A nép ajkán keletkezett, a legnagyobb költőkével vetekedő sorokat érdemes újra és újra elolvasni. De az összes, a lemezen szereplő szöveg egy-egy kincs. Ahogy a felvétel is, a tételenként tematikusan összeszedett népdalcsokor minden szempontból nagyszerű.
Kitűnő lemezt hallgathat meg az érdeklődő: izgalmas hangszerelés, egyedi összeállítás, nem utolsósorban csodálatos népdalok és balladák kompozíciós egységét. Kiss Ferenc szavait idézve: „Ezek az átjárók nem szétválasztanak, nem rejtegetnek, nincsenek kulcsra zárva, hanem összekötik az érzelmek és indulatok különböző szintjeit és folyosóit. Zengve terelgetik lelkünket a bánatból a fény, a gyötrelemből a gyógyulás felé.”
Szabó Ildikó
2006. június 19.