Írások
„Hagyományérzők” a Láncos–templomban
„Nyitva látám mennyeknek kapuját...” –Istenes és világi énekek, népzenei párhuzamokkal a nagyvilágból.
Megosztom a Facebookon
A Szatmári Friss Újság meghívására ezzel a címmel ad koncertet a világhírű magyarországi népdalénekes, Sebestyén Márta és a Bolya–Dongó Duó a szatmárnémeti Láncos–templomban, szeptember 22-én, pénteken, 19 órától. A különleges zenei élménynek ígérkező koncert előtt az énekesnő két tehetséges zenésztársával, Szokolay Dongó Balázzsal és Bolya Mátyással együtt adott interjút lapunknak.
Sebestyén Márta és a Bolya–Dongó Duó istenes és világi énekekkel érkezik Szatmárnémetibe. A szeptember 22-én este 7 órától kezdődő előadás ősbemutatója Velencében volt. Istenes és világi énekek, népzenei párhuzamokkal a nagyvilágból – ezzel az alcímmel ad koncertet Sebestyén Márta és a Bolya-Dongó Duó a szatmárnémeti Láncos-templomban szeptember 22-én. A különleges zenei élménynek ígérkező koncert előtt az énekesnő két tehetséges zenésztársával, Szokolay Dongó Balázzsal és Bolya Mátyással együtt adott interjút lapunknak.
– A legnagyobb zenei szín- padokon lépett fel, hangját hallhattuk a kilenc Oscar-díjas „Angol beteg” című filmben, a Deep Forrest-tel közösen készített nagy sikerű lemezén. Hogyan kezdődött ez a karrier?
Sebestyén Márta: – Egész kicsi korom óta gyűjtöm, tanulom, éneklem az ország és a határon túli magyarság különböző tájainak dalait. Kislányként magnóról, lemezjátszóról hallgattam és tanultam meg ezeket a varázslatos dalokat. Olyan sokat hallgattam a lemezeket, hogy már tökéletesen ismertem a dallamot, a szövegeket, és magam is énekelni kezdtem. Később nehezen, de eljutottam olyan földre, ahonnan e dalok származtak. Az első igazi sikereket az jelentette, hogy amikor a helybéliek előtt énekeltem, nem akarták elhinni, hogy nem oda valahova a környékre való vagyok. Emlékszem, az egyik példaképem egy moldvai csángó asszony volt, akit ugyancsak egy lemezen hallottam énekelni, és akitől életem első népdalát megtanultam. Nagyon izgultam, amikor 1974–ben ott volt ez az asszony a koncertemen. Annyira felzaklatott, hogy a „tanítóm” ott ül, figyel és hallgat engem, hogy egyszerűen elfelejtettem az egyik dal végét.
– Korán jöttek a sikerek, de ma is aktívan énekel szólóban és több formációban is. Mégis, szinte kikéri magának, ha sztárnak titulálják...
Sebestyén Márta: – Igen, mert manapság az számít sztárnak, aki gyors anyagi sikert tud felmutatni, vagy az, akit a média mesterséges úton sztárrá emel. Sajnos erről szól a „világzene” kategória is, ahol ügyes receptek alapján válik sikeressé egy-egy előadó vagy csoport, akik rendszerint aztán elég hamar el is tűnnek a süllyesztőben. Ami engem illet, a külföldi sikerek nem változtatták meg az életemet, ma is a munkának és a családomnak élek és hiszek abban, amit csinálok.
– A népzenében kevésbé jártas közönség nem biztos, hogy jól ismeri két zenésztársát, Szokolay Balázst és Bolya Mátyást.
Sebestyén Márta: – Balázs népzenét és népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A Kárpát–medencei folklór mélyebb tanulmányozása során alakultak saját kompozíciói. 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 1990 és 2000 között több neves zenekarban is játszott, és aktív néptánckísérő zenészként is működött. Tótkomlósról származik, ahol édesapja népművészeti gyűjteményében nőtt fel. Húszévesen kezdett zenét tanulni, ma már maga is tanít az Óbudai Népzenei Iskolában, dudát. Mátyás kobzon és citerán játszik. A magyar népzenét sok oldalról járja körül, de foglalkozik bolgár, török, görög és más népzenékkel, valamint régebbi korok zenéjével is. Kreatív alkotó a vizuális művészetek terén is, saját zenekarát, a Kárpátia Folkműhelyet 2002-ben az év folkegyüttesének járó eMeRTon díjjal jutalmazta a Magyar Rádió. A Magyar Zenetudományi Intézet népzenei archívumában dolgozik, emellett részt vesz egy civil szervezet, a Csángó Kulturális Egyesület munkájában is.
– Most hármasban érkeznek Szatmárnémetibe. Mit lehet tudni magáról a formációról?
Sebestyén Márta: – A lényeg, hogy a triónknak ebben az első anyagában nem a népzene táncosabb, „bulizósabb” vonulatából merít, inkább a népi tudásnak a kevésbé ismert, kissé elmélyültebb darabjaiból, melyek egy része például a nagy sorskérdésekről szól. Velencében, a Redentore templomban volt az ősbemutatónk, később a spanyol király udvarában is felcsendültek ezek a dalok.
Bolya Mátyás: – A műsor az európai múlt azon töredékeit sorakoztatja egymás mellé, amelyeket a magyar hagyomány őrzött meg és fejlesztett tovább. Mi ezeket az emlékeket kutatjuk, a műsorban ezekből merítünk, mivel nagyon fontosnak tartjuk, hogy most is, később is „anyanyelvi szinten” használjuk e kulturális örökségünket. Hitünk szerint ránk is illik Kiss Ferenc zenésztársunk egy vétlen elírásából származó, azóta már szinte bevett meghatározása: hagyományőrzés helyett hagyományérzés. Számunkra ez jelenti azt, hogy a legbensőbb érzéseink szerint, őszinte szenvedéllyel zenélünk. Mi úgy határozzuk meg, hogy népzenei ihletésű improvizatív kamarazenét játszunk.
– A mostani műsor milyen dalokból áll össze?
Szokolay Balázs: – Sokan azok közül, akik nem ismerik, a cím alapján félreértik a műsort, azt gondolva, hogy egyházi énekekről van szó. Pedig nem, ezek népdalok. Van köztük a moldvai csángó hagyományból fennmaradt altató és vallásos ének, belső–ázsiai dorombének, cseremisz ének és somogyi pásztordal. De említhetnénk a Mátyás király halálára 1490 körül írt emlékdalt, mely a középkori epikus stílus máig élő példája. Lesznek dalok Rákóczi korából, köztük a fegyveres táncokból kiérlelődött „hajdútánc”, mely szinte a nemzeti tánc rangját vívta ki a Magyarországra látogató utazók szemében.
– Milyen érzésekkel készülnek a szatmárnémeti előadásra?
Sebestyén Márta: – Nagyon várjuk a fellépést, és magunk is kíváncsiak vagyunk, hiszen egy különleges templomba hívtak minket: szerintünk így aztán tényleg minden értelemben történelmi lesz a koncert. Egyébként pedig magam nagyon sok érzelmi szállal kötődöm az erdélyi és a román emberekhez, zenékhez. Sokat kaptam, kaptunk zenei kincseikből, és hiszem, hogy a megbecsülés, a tisztelet kölcsönös is, hiszen mi a világ minden tájára elvisszük az ő csodálatos zenéjüket. Bár a jelek szerint a politikusok a nemzeti ellentétek miatt nem tudnak megegyezni, mi hisszük azt, hogy a zene, a mi zenénk is képes arra, hogy békében megtartsa egymás mellett a különböző nemzetek gyermekeit.
Az interjút készítette Szegő Péter
A zenészek a neten
A közelmúltban Bolya Mátyás koncepciója alapján készült el mind Sebestyén Márta, mind a Bolya–Dongó Duó honlapja. A két ízléses, jól felépített, tartalmas honlapon az összes fontos információ naprakészen megtalálható a zenészekről. A biográfiák mellett megtaláljuk azt is, hogy ki milyen formációkban szerepel vagy szerepelt. Az aktuális hírek, koncertinfók, illetve az alkotók írásai mellett helyet kaptak a képgalériák is. Sőt a zenészek elérhetővé tettek komplett zeneszámokat is, melyeket mp3 formátumban szabadon letölthetünk oldalaikról. Sebestyén Márta honlapja a www.sebestyenmarta.hu, a Bolya-Dongó Duó a www.kobzart.hu, illetve a www.dudart.hu címen érhető el.
A cikk a Szatmári Friss Újságon kívül a Kelet-Magyarországban, a Hajdú-Bihari Naplóban és az Észak-Magyarországban is megjelent 2006. szeptember 18-án.